ÖNISMERET ÉS STRESSZKEZELÉS TRÉNING (ÖST)
Az eredményes munkához két, látszólag különböző tényező szükséges: a motivált “pörgés” és a magabiztos nyugalom.
Mai környezetünkben egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy e kettő helyett a munkatársakban a következő állapotok jelennek meg:
Megoldásunk
Az ÖST PROGRAM, ami egyszerű technikák alkalmazásával nyújt hatékony segítséget a fentebb
vázolt állapotok belső legyőzéséhez. Ezt a sztenderd szervezeti procedúrák nem tudják elérni.
Az ÖST lényege
Ez egy feltöltődési lehetőség. Tudatosan kerüljük a pszichológiai fogalmakat, sőt épp emiatt használjuk a tréning szót, pedig valójában praktikus gyakorlatokról van szó. Olyan tanulási alkalmakat, egyszerű és könnyen alkalmazható technikákat biztosítunk a munkatársaknak, amelyek segítségével mindenki megtalálja saját egyensúlyát.
Az Egyensúly
Egyensúlyban csak akkor lehetünk, ha állandóan mozgásban vagyunk, fejlődünk. A megállás, az egy helyben-levés egyensúlyvesztést okoz. Két világ között kell megtalálni a balance-ot:
- saját belső világunk, értékeink és fejlődési céljaink
- munkahelyünk és a piac teljesítmény-elvárásai között.
ÖST - ebből áll a tréning
- Az agyműködés és a testi folyamatok tréningjéből
- Az én- és kompetenciahatárok tudatosításából
- Az érzelmek és érzések felismerésének és kezelésének tréningjéből
- Relaxációs és fókuszálás-erősítő módszerek átadásából
I. Agyunk tréningezése
Hogyan használhatjuk ki agyunk teljes kapacitását, fejleszthetjük memóriánkat és uralhatjuk a test és elme kapcsolatát? Hogyan maradhatunk folyamatosan a „jelenben”, tehát hogyan tudunk partnereink cselekedeteire és állításaira fókuszáltan koncentrálni?
Az információk megszerzéséhez munkánk során szinte minden érzékszervünket felhasználjuk. Ugyanakkor a megszerzett információ feldolgozása és tárolása már összetettebb módon történik. Az agy különböző képességtípusok szerint tárolja és dolgozza fel a kapott információt:
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agy egységes egészként funkcionál, és a mentális képességek kiegészítik, támogatják egymást.
- Mennyire tudatosan használjuk ezeket a képességeket egy tárgyalás során vagy problémamegoldás során?
- Mennyire tolódnak el a használt képességek az egyik vagy a másik agyfélteke felé?
- Hogyan lehet tudatosabban használni a kevésbé aktív agyféltekét?
II. Én határok – kompetencia határok
Legyen szó egészségügyi problémáról, lelki, mentális kérdésekről, minden mindennel összefügg. A tréning ezen blokkjában a test egészséges működésére helyezzük a hangsúlyt, valamint foglalkozunk a feszültségek testünkben megjelenő jeleivel és azok feloldásával.
Olyan mozdulatokat tanulunk és gyakorlunk, amelyek egyszerre hatnak az erőfejlesztésre és az egyensúlyérzékre.
III. Érzelmek és Érzések felismerése, kommunikálása
Cselekedeteinket mennyire tudjuk kontrollálni? Csaknem teljesen. Gondolatainkkal ugyanígy vagyunk. Viszont az érzésekkel másképp állunk.
A különbség az, hogy gondolatainkat, tetteinket előzetesen tudjuk kontrollálni, míg érzéseinket utólag. Gondolataink, tetteink tőlünk függenek, érzéseinknek pedig nem tudunk irányt szabni. Próbáljuk csak ki, hogy mennyire tudunk egy szempillantás alatt boldogok lenni. Nem megy egykönnyen. Érzelmeinket csak keletkezésük után tudjuk megélni. Az érzések jönnek – és ha figyelünk rájuk, akkor konstatáljuk: „aha, most ezt érzem…”
Érzéseinknek nehezen tudunk irányt szabni, ami nem baj. Probléma csak akkor van, ha érzéseink kontrollálatlanul mehetnek oda ahova, és úgy, ahogyan akarnak. Dühkitörés – partnerünk felé, fájdalom – fejünkbe, gyomrunkba, szívünkbe.
A tréning ezen blokkjában megtanuljuk az érzések kifejezésének technikáit. Páros és csoportos gyakorlatokon keresztül megtapasztaljuk, hogyan is lehet a felszínre törekvő érzéseket és érzelmeket akadálytalanul kommunikálni. Természetesen a problémát az jelentheti, hogy milyen erős formában tegyük ezt meg. A tréningen számos helyzetgyakorlattal tekintjük át a lehetőségeket.
IV. Relaxációs és fókuszáló módszerek
A tréning negyedik blokkjában a légzésre és a testtartásra helyezzük a hangsúlyt. Figyelmünk nem lehet összpontosított, ha energiáink szétszóródnak. Praktikus rövid gyakorlatokkal a légzés, a testtartás, a test egyes részeinek összhangját gyakoroljuk.
A tréning módszere, időbeosztása
Javaslatunk:
Egynapos tréning 2×4 órában. A másfél órás blokkok között szünettel.
Alternatív javaslat:
Két részben, egymást követő két héten belül. Így egy alkalom 4 órát vesz igénybe. Hátrányként merülhet fel ebben az esetben tapasztalatunk szerint, hogy a résztvevők nem mindegyike tud eljönni a második alkalomra, így az első tréningrészben megindított fejlődési ív nem fejeződik be. Ezért ezt a variációt akkor javasoljuk, ha garantálható a résztvevők teljes részvétele.
Módszer:
80% aktív gyakorlás, 20% ismeretátadó, magyarázó prezentációk, dialógusok. Az átadott technikákat gyakorolni kell – de ez csak akkor lehet hatékony, ha az egyszerű összefüggések hátterét megvilágítjuk a résztvevők számára.
Az ÖST utáni eredmények
- A munkatársi megelégedettség növekedése
- Fluktuáció csökkenése
- A munkahelyi légkör javulása
- Eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés
- Hosszú távon a stresszből fakadó betegszabadságok csökkenése
Tréning után – a jövő
A tréning lezárása után egy személyes kérdőívet veszünk fel a résztvevőkkel, aminek segítségével megállapítjuk, hogy kinek mely technika és megközelítés szolgálta legjobban fejlődését.
További egyeztetések után mód lehet arra, hogy a tréning a kialakított, igényekre alapuló fókuszokkal rendszeres időközönként, egyórás alkalmakkal, más keretek között folytatódhasson.
Kinek ajánljuk az ÖST -t?
Mindenkinek, aki a szervezetben úgy érzi, hogy stresszel küszködik, illetve demotiváltságot, rossz hangulatot, kiégést tapasztal magában. A tréning nem specifikus vezetői, vagy beosztotti célcsoportra.
- A visszajelzéseket követően a trénerek összefoglalják a nap eredményeit