- Az értékelés területei
A tréningeket különböző szinteken értékeljük:
| Szint | Cél | Módszer | Felelős | |
| 1. | A reagálás, az elégedettség mérése | – pozitív reagálás – fejlődési motiváció | Azonnali feed-back sheet-ek a tréning végén | tréner |
| 2. | Az elsajátított ismeretek mérése | Az ismeretek elsajátítása, szelektálása | A program ideje alatt, kérdőívvel, tréneri interjúval | tréner |
| 3. | Munkahelyi alkalmazás mérése | Az ismeretek, készségek gyakorlati alkalmazása | Utóellenőrzés – kérdőívvel, programfeladatokkal, cselekvési naplókkal, on-the job megfigyelésekkel | közös monitoring team |
| 4. | Üzleti eredmények mérése | Bevételek növekedése, költségek csökkenése | Teljesítmények monitoringja – a tréning után 3 hónappal | közös monitoring team |
| 5. | Eszmei eredmények mérése | Eszmei hasznok megjelenése, növekedése | Kérdőívek, workgroupok, fókusz csoportok – a tréning után 3 hónappal | közös monitoring team |
- Adatforrások
- regisztrált teljesítményadatok
- a résztvevők
- A résztvevők felettesei
- A résztvevők beosztottai
- HR/Oktatási osztály munkatársai
- A tréning hatásának elkülönítése
- Trendvonal-elemzéssel – amelynek során felvázoljuk a trendvonalat, aminek alapjául a megelőző teljesítményt vesszük és a trendet kiterjesztjük a jövőre. Az előrejelzett trendvonalat meghaladó teljesítményt a tréningnek tulajdonítjuk.
- A résztvevők becslésével – a résztvevők pontos információt adhatnak arról, hogy a teljesítményük mennyiben javult – és ez a tréning eredménye-e.
- A felettesek becslésével – A résztvevők felettesei validálják a résztvevők becsléseit, mivel bizonyos helyzetekben jobban ismerik a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezőket.
- Az adatok átváltása pénzbeli nyereségre – a 4. szint esetében
- lépés: a „kemény” és „puha” adatok szétválasztása
- lépés: a mérési egységek meghatározása (általában idő és minőség)
- lépés: az egyes mérési egységek értékének meghatározása (É)
- lépés: a teljesítményadatok változásainak számítása – azaz a trendvonalat meghaladó teljesítmény mérése (Delta T)
- lépés. a változás éves mennyiségének meghatározása (Delta T x12)
- lépés: a javulás teljes értékének meghatározása (Delta Tx12 x É)
- lépés: a befektetés hozamának számítása (Delta Tx 12xÉ /tréning költsége)
- Az eszmei nyereség meghatározása
A tréningekhez kapcsolódó leggyakoribb eszmei változók:
| A szervezet iránti elkötelezettség | A vevők reklamációinak csökkenése |
| A munkahelyi légkör javulása | Csapatmunka javulása |
| A dolgozók panaszainak csökkenése | Az együttműködés erősödése |
| Diszkriminációs problémák csökkenése | A kommunikáció javulása |
| A stressz csökkenése | Szervezettség növekedése |
| Fluktuáció csökkenése | Szerepek, felelősségek tisztázása |
| Hiányzások csökkenése | Eredményekre irányultság |
| A vevők elégedettségének növekedése | Empowerment erősödése |
Az eszmei változókat nehéz számokban kifejezni – mégis igen fontos eredménymutatókként szolgálnak. A 4. szint adataival együtt teljessé teszik a tréningre fordított erőforrások megtérülésének számítását és eligazítóként szolgálnak a további fejlesztési eljárások és akciók szükségességéről és pontos fókuszáról, irányáról.
- A tréningek hatékonyságmérésének előnyei
- objektívan követhető és értékelhető a tréningek, képzések minősége és hatásai
- a teljesítményértékelési rendszer nagyon fontos kiegészítője
- szervezetfejlesztési szempontokat ad
- összeköti a humán faktort a gazdasági tényezőkkel – ami eleddig kevéssé volt általános a cégekben
- emeli a HR presztízsét, mert a képzési tevékenység értékét gazdaságilag is láthatóvá teszi